Miért pont a töbrök?
- Mert "a töbrök a karsztok diagnosztikus felszínformái" – Derek Ford (angol-kanadai karsztkutató).
Vagyis e mondat alapján ahol karsztosodás (másképpen a felszín oldásos pusztulása) zajlik, ott a felszínen nagy számban fordulnak elő töbrök,
azaz tál alakú mélyedések, idegen szóval dolinák (angolul: sinkholes). E formák többnyire a víz beszivárgása révén alakulnak ki.
Léteznek szakadéktöbrök is, melyek nálunk ritkák, mint a fehér holló, de más karsztvidékeken ezekből is akad szép számmal - ezek nagy és látványos formák
(mint például az erdélyi Csodavár, a szlovén Škocjan vagy a horvát Crveno jezero).
Miért pont Aggtelek, Bükk és Mecsek?
- Bár a fenti Ford-idézet nagyrészt igaznak tekinthető, de épp Magyarországon az a jellemző, hogy karsztjaink egy része tektonikusan apró részekre töredezett és emiatt nem alakultak ki rajtuk töbrök. Ezek az ún."dunántúli típusú karsztok", melyek tehát felszíni karsztformákban szegények, de barlangokban (melyek gyakran hévizes eredetűek) és karsztvízben gazdagok. A név arra utal, hogy ezek leginkább a Dunántúli-középhegységben fordulnak elő. A másik jelentős típust hazánkban az ún. "aggteleki típusú karsztok" jelentik. Ezek felszíni és felszín alatti formákban (barlangokban) egyaránt bővelkednek, területükön így hatalmas mennyiségben fordulnak elő töbrök. Ezért az online töbör-térkép ezeket a karsztokat: az Aggteleki-karsztot, a Bükk-hegységet és a Mecsek-hegységet mutatja be (ez utóbbi, bár a Dunántúlon található, formakincse alapján mégis az "aggteleki típusba" sorolható).
Mi az online térkép adatainak forrása és jelentése?
- A töbrök középpontját és körvonalait 1:10 000-es méretarányú (azaz igen részletes) topográfiai térképek alapján határoztuk meg.
A valóságban a töbrök valamivel nagyobb kiterjedésűek, mint amekkorának a térképi szintvonalak alapján tudjuk megrajzolni őket.
Az online alaptérképek közül az OpenTopoMap egy nagyszerű domborzati térkép, de szintvonalai globális domborzatmodellek alapján készültek,
ezért részletessége elmarad az adatgyűjtéshez használt topográfiai térképek mögött, a töbrök nagyobb része ezen nem jelenik meg zárt szintvonallal.
A "töbrös egységek" azokat a területeket jelentik, amelyek kőzettanilag és domborzatilag alkalmasak a töbrök kialakulására. Kőzettanilag
a mészkő és a dolomit a legjellemzőbb, de főleg az előbbi. Domborzati feltétel pedig, hogy a terep általános lejtése ne legyen túl meredek, ami jellemzően a 10-12°-nál
kisebb lejtőket jelenti (de nem kizárólagosan).
A "felszíni karszt" az online térképen a karsztosodásra alkalmas kőzetek felszíni elterjedését jelenti, amit geológiai térképek alapján határoztunk meg.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a jelen térképen ábrázolt körvonalak igen jelentős egyszerűsítésen estek át...
Aki járt már a Mecsek karsztos részein, az tapasztalhatta, hogy ott milyen sok az egész kisméretű töbör. Ezek közül nagyon sok csak szimbólummal van jelölve a térképen,
mert még e részletes méretarány mellett sem igazán ábrázolhatók másképpen. Ezeket jelöli a "Mecsek, apró töbrök" réteg.
Érdekelnek a számok?
- Majd (ha lesz időm) felteszek pár statisztikai jellemzőt is a töbrökről...
Addig is, ha valaki szeretne utánaolvasni a töbrök méreteivel kapcsolatos kutatásoknak (="töbör-morfometria"), az alábbi linken megteheti:
Doline morphometry (EN)
A töbrök méreteinek meghatározására egyébként napjainkban a topográfiai térképeknél jobb módszer a
LIDAR felmérés (ld. a linkelt oldal alján).
Sajnos, a legtöbb magyar karsztvidékről nem érhető el LIDAR-adat. A két módszer összehasonlításáról lásd a következő
CIKKET (angolul) az Acta Carsologica folyóiratban.